Történet

Dr. Hámori Miklósné iskolánk egyik volt pedagógusa, a következőképpen emlékszik vissza iskolánk történetére:

"A 60-as évek elején az a kiváltság érte iskolánkat, hogy tizenkét évfolyamos intézménnyé fejlődtünk. Ez azt jelentette, hogy az általános iskola befejezése után tanulóink itt folytathatták tanulmányaikat mint gimnazisták az érettségiig. Így két, illetve három párhuzamos gimnáziumi osztály indult. Új, fiatal, tehetséges tanárok kerültek iskolánkba. Köztük volt Sebestyén László matematika-fizika szakos tanár, a későbbi igazgatóhelyettes is. „Matek-Laci” beceneve a gyerekek szeretetét és tiszteletét tükrözte. Ekkor került ide Szókontor Pál művész tanár úr is, aki először általános felügyelőként tevékenykedett. Az akkori igazgatónak köszönhetem, hogy a történelem mellett a latin nyelvet is taníthattam néhány évfolyamon keresztül. Régi ballagásokra emlékezve eszembe jut, ahogy római szenátoroknak öltözött fiúk ballagtak az iskola folyosóin – Cicero körmondatait idézve. A környékbeli kisemberek gyermekei jártak ide. A szülők, tanárok és gyermekek között kölcsönös tisztelet és megbecsülés, a szeretet virágzott.

Sok kiváló diák került ki ezidőtájt a gimnáziumi osztályokból. Közöttük volt Csapó Mária nyelvész-matematikus, Balatoni Mihály orvos, Koczor Mihály ortopéd sebész, Bagi Gábor volt külügyi államtitkár és több jogász is.

„Tempura mutantur…” – Az idők változnak. Új igények jelentek meg az oktatás területén, így a 60-as évek második felében új szakközépiskolák születtek. A MAHART patronálásával, néhány önfeláldozó szakember munkája folytán az országban egyetlen ilyen típusú intézményként megszületett a Hajózási Szakközépiskola. Ebben nagy szerepet játszott Horvai Árpád hajómérnök és Vas Nádor későbbi műhelyfőnök.

A média óriási reklámot csinált a születő iskolának. 1968 és 1972 között egyszerre három iskolatípus működött ebben az épületben: a fokozatosan leépülő általános iskola és gimnázium, valamint a kiépülő szakközépiskola. Izgalmas volt naponta mindhárom iskolatípus osztályaiban tanítani.

Az induló iskola igazgatója Burján Ferenc, volt hajóskapitány lett. Az elméleti szakképzést Somogyi István és Fodor Attila mérnöktanárok képviselték. A műhely berendezése, felszerelése is óriási feladatot jelentett. A hajózási szakemberek közül Kőrösi István volt a műszaki igazgatóhelyettes, Debreczeni József pedig a hajóépítő-mérnök.

Rövid időn belül az iskola jelentős szakmai hírnévre tett szert. Az ország minden részéből kiváló képességű és jó erkölcsi színvonalú diákok kerültek ide. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen rendszerint az első három hely valamelyikét a magunkénak tudhattuk, felvételi nélkül juthattak be tanulóink a szakirányú felsőoktatási intézményekbe. Itt Mika Sándor, Hulik Imre, Ördögh Kristóf, Urbán András nevét kell megemlítenem. A hajózási szakterületen kívül tanulóink a közismereti tárgyakban is jeleskedtek. Számtalan jogász, ügyvéd és matematikus került ki soraikból: Bíró Tibor jogász, Borai Ákos, aki a bűnüldözésben országos hírnevet szerzett, Csengey Dénes költő, politikus.

Legjobb tanulóinknak alkalmuk volt a hangulatos Buda ms-sal szakmai gyakorlaton részt venni, akár az akkori NSZK-ba Regensburgig, akár az Al-Dunán lefelé a Duna-deltáig hajózva. Ezeken az utakon időnként a tanári kar is élvezhette a hajózás örömeit egy-egy tavaszi szünet alkalmával.

Az idők változásával ismét újabb kihívások, feladatok jelentkeztek. A rendszerváltás után 1991-től az iskola profilját némileg módosította a felálló új vezetés. A hajózási szakma mellett a szállítmányozási ügyintéző, a kikötői technikus, a jövedéki ügyintéző feladatok elsajátítása jelent meg fő követelményként. Természetesen ehhez kapcsolódott az angol és német nyelv ismerete, illetve a fakultációs franciaoktatás."

Az elmúlt évek során a legújabb igényeknek megfelelően alakítottuk át képzési struktúránkat és továbbra is törekszünk arra, hogy a piaci igényeknek megfelelően képzett tanulók hagyják el iskolánk padjait. Jelenlegi képzéseinkről részleteket a beiskolázási tájékoztatónkban találhat.

Somogyi István (igazgató 1991-2015 között) beszéde az MS. Hunnia 100. évfordulójának alkalmából.